This product is available in
Please select the desired country to continue
This product is available in
Please select the desired country to continue
A műtrágyák áringadozásának következtében a gazdák mostanában alaposan meggondolják, hogy milyen műtrágyát használjanak. Sok gazda fontolóra veszi a mészammon-salétrom (MAS, NAC 27N) helyett a kedvezőbb hatóanyagárú karbamid használatát, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a két műtrágya eltérő formában tartalmazza a nitrogént, emiatt hatásuk és alkalmazásuk nagyon különböző.
A karbamid amid-nitrogént tartalmaz, a MAS pedig ammónium-nitrát és mész keveréke. A kultúrnövények a nitrogén több mint 90 %-át nitrát formájában veszik fel. Ha a nitrogént nem nitrát, hanem karbamid (amid–nitrogén) formájában juttatjuk ki, a karbamidnak először át kell alakulnia nitráttá ahhoz, hogy a gyökerek fel tudják venni a talajoldatból.
Az amid–nitrogén az ureáz enzim hatására alakul át ammóniává (NH3). Az ureázt termelő mikroorganizmusok minden talajban megtalálhatóak, a folyamat viszonylag gyorsan megy végbe, a talaj hőmérsékletétől függően 1-4 napig tart. Az így keletkezett ammóniát a Nitrosomonas baktériumok alakítják át nitritté (NO2-), majd ezt a Nitrobakter baktériumok nitráttá (NO3-). A karbamid alkalmazásánál tehát különösen fontos a megfelelő organizmusok jelenléte, ezért csak élénk mikrobiológiai tevékenységű talajokon célszerű alkalmazni.
Az amid-nitrogén átalakulása során tehát elsőként ammóniagáz (NH3) és széndioxid (CO2) keletkezik, majd az ammónia nitráttá alakul. Kedvezőtlen körülmények között, ha az ammónia további átalakulása gátolt, a gáz halmazállapotú vegyület egy része a talajból a légkörbe távozik. Nagy-Britanniában végzett kísérletek során azt tapasztalták, hogy karbamidtrágyázás után legelőn 27%, szántóföldön pedig 22 % az ammónia-veszteség. Ezzel szemben az ammónium-nitrát, és a MAS (mészammon-salétrom) kijuttatása során az ammónia-veszteség csak 2%. A gázalakú veszteség mértékét a talajszerkezet is befolyásolja, a szerves anyagban szegény, laza talajokon több ammónia távozik.
A hatóanyag-veszteség mellett a másik lényeges szempont a nitrogénműtrágyák talajsavanyító hatásának mértéke. A nitrogénműtrágyák savasan oldódnak, ezért a talaj kémhatásának megőrzése érdekében időnként szükséges fenntartó meszezést végezni. A NAC 27 N az ammónium-nitrát mellett 12,5 % meszet (CaO) tartalmaz, ezért csak fele olyan mértékben savanyítja a talajt, mint a karbamid, ami nem tartalmaz meszet.
A mésztartalom miatt a NAC 27 N (MAS) nagy biztonsággal alkalmazható még kedvezőtlen időjárási feltételek (pl. kevesebb csapadék) mellett is. Karbamid kijuttatása főleg akkor javasolható, ha a szórás célja egyszerre nagy mennyiségű nitrogén hatóanyag kijuttatása (a karbamid 46% N-hatóanyagot tartalmaz, a MAS 27%-ot), viszont figyelembe kell venni, hogy nagyobb dózisnál a gázalakú ammónia-veszteség ugrásszerűen megnövekszik. Hogy a veszteséget minimalizáljuk, a karbamidot kiszórás után feltétlenül be kell dolgozni a talajba. A kijuttatásnál nem szabad elfeledkezni arról, hogy a karbamid átalakulása során keletkezett ammónia csírázásgátló hatású, ezért alaptrágyaként vetés előtt néhány héttel célszerű kijuttatni.
Azt, hogy a növények hatékonyabban tudják hasznosítani a nitrát formájú nitrogént, mint a karbamidot, egyértelműen bizonyítják idei kísérleti eredményeink is. A MAS-sal (NAC 27 N-nel) történő fejtrágyázás sokkal magasabb terméseredményhez vezett, mint amikor ugyanolyan hatóanyag-mennyiség mellett karbamidot használtunk.
