Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztik. Ennek megfelelően a búzafajtákat a minőségi paramétereik alapján különböző osztályokba sorolják. A műtrágyázási stratégia attól is függ, hogy mi a termelési cél. Az eltérő minőségi paraméterekkel rendelkező búzafajták eltérő szintű nitrogénellátást igényelnek.
A búza a semleges pH-val rendelkező, közepesen nehéz, nehéz talajokat kedveli. A könnyű és homokos talajok gyorsabban kiszáradnak tavasszal. A búza megfelelő vízellátást igényel, így a szárazság gyorsan nagymértékű hozamveszteségekhez vezethet.
A vetésidő általában október eleje - vége, néha később. A termőhelyi adottságoktól, a fajtától és a vetés időpontjától függően a vetési sűrűség 250-450 szem/m². Ilyen vetési sűrűség, és az elvárható bokrosodási arány mellett a kalásszal rendelkező szárak száma négyzetméterenként 450-600 lesz, értelemszerűen a kevésbé jól bokrosodó fajták esetében alacsonyabb, míg a jól bokrosodó fajták esetén magasabb lesz ez a szám.
Bár a gyökerek 120 cm-es mélységig is le tudnak hatolni, a búza legalább 300-500 mm évi csapadékösszeget igényel. Az ennél is jobb vízellátás még magasabb hozamokat tesz lehetővé.
A fajtától függően a búza optimális termesztéséhez szükséges hőösszeg 1800-2200 °C, így a búza szinte minden régióban termeszthető.
(kg/tonna termés)
(kg/tonna termés)
N
30
22
Nagyon érzékeny
P2O5
9
8.5
Nagyon érzékeny
K2O
15
5
Érzékeny
MgO
2.5
1.9
Érzékeny
SO3
8
7
Nagyon érzékeny
TE
Réz (Cu) (150g/ha gránit alapú talajokon) és mangán (Mn) (500g/ha humuszos talajokon)
Az őszi búzát a termelési céltól függően általában 3 vagy 4 alkalommal műtrágyázzák.
Őszi alaptrágyázás
Első tavaszi fejtrágyázás
Második tavaszi fejtrágyázás
Harmadik műtrágya-kijuttatás
A vetést megelőző, őszi alaptrágyázás különösen a száraz területeken fontos. A téli hónapok nedvességének köszönhetően a tápanyagok könnyebben felvehető formába kerülnek. Ez különösen meghatározó a foszfor esetében. Az őszi alaptrágyázáshoz NP+S vagy NPK+S műtrágya javasolt. Az adagot úgy kell kiszámítani, hogy a kijuttatott nitrogén mennyisége ne legyen magasabb, mint 40-50 kg/ha. A nagyobb nitrogénmennyiség túlfejlődéshez vezet, ami veszélyezteti a télállóságot. A vízben oldódó tápanyagokat tartalmazó NPK+S készítmények biztosítják a tápanyagok szükséges mennyiségét a felső gyökérzónában, lehetővé téve a gyors felszívódást.
Az őszi búza hozamparaméterei:
Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!
Az első kijuttatás tavasszal a vegetáció megindulásakor
Az első tavaszi fejtrágyázás alapvető fontosságú a gyors és korai fejlődés érdekében. Ez az adag kulcsfontosságú a bokrosodáshoz és befolyásolja a későbbi négyzetméterenkénti kalászszámot is. Különösen a téli nyugalmi időszak után fontos könnyen felvehető nitrogént, illetve amennyiben szükséges, ként biztosítani a vegetáció jó megindulásához. Különös figyelmet kell fordítani a nitrogén formájára. Kora tavaszi körülmények között csak a nitrát formájában lévő nitrogén vehető fel könnyen a növények számára. Az ammónium nitráttá történő átalakítása 5 °C-os talajhőmérsékleten több hétig is tarthat. Ez viszont azt jelenti, hogy a kijuttatott ammónium-nitrogén későn lenne hozzáférhető. Ha az időjárás túl hideg, akkor előfordulhat, hogy a foszfor még nem mobilizálódik a talajban. Ilyen esetekben egy vízben oldódó foszfort tartalmazó NP-műtrágya használata javasolt. Ha valamilyen okból elmaradt az őszi alaptrágyázás, akkor ez a megfelelő időszak a hiányzó NPK műtrágyák pótlására. Ebben az esetben az első tavaszi fejtrágyázás során érdemes NPK-t alkalmazni nitrogénműtrágya helyett, de nagyon fontos, hogy az alkalmazott termék vízben oldódó (foszfor) és könnyen felvehető (nitrát) tápanyagokat tartalmazzon.
Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!
Kijuttatás a szárbaindulás elején
Az őszi búza esetében a második adagot a szárbaindulás kezdetétől a 2 nóduszos állapotig kell kijuttatni (EC 30-32). Ebben a fázisban már kialakul a kalászkezdemény, ezért ez a fejtrágyázás kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő számú szem fejlődjön a kalászban. A túl sűrű állományokat érdemes egy kicsit később műtrágyázni (EC 32). Így a búzának elegendő ideje lesz arra, hogy az átmeneti nitrogénhiány miatt csökkentse a hajtások számát. Ezzel ellentétben, ha az állomány túlságosan gyér, minden egyes hajtásnak kalászt kell hoznia. Ebben az esetben a második adagot korábban (EC 30) kell kijuttatni, hogy minden hajtás kifejlődhessen. Az EC 31 és EC 39 fejlettségi állapotok között a búza minden nap nagy mennyiségű nitrogént vesz fel (akár 5 kg N/ha/nap). Ezért feltétlenül biztosítani kell a megfelelő mennyiségű nitrogént az 1. és 2. fejtrágyázás során (összesen 120-140 kg N/ha). Az állománysűrűséget a nitrát formájában lévő nitrogénnel lehet a legjobban szabályozni.
A kalászfejlődéshez szükséges adag
Az utolsó fejtrágyázás a zászlóslevél megjelenése (EC 37) és a kalászhányás kezdete (EC 51) között esedékes. Ebben a szakaszban a nitrogén kijuttatás jelentős hatást gyakorol az ezermagtömegre és a fehérjetartalomra. Amennyiben a terméshozam növelése a cél, például takarmánybúza esetében, érdemes már a zászlóslevél fázisban trágyázni (EC 37-39). Ha elegendő nitrogént juttattunk ki már az első és a második adagban, és nem várható nagyon magas hozam, a takarmánybúza esetében el is lehet tekinteni a harmadik adagtól. Amennyiben viszont magas minőségű malmi búza előállítása a cél, a harmadik fejtrágyát a kalászhányás kezdetén (EC 49-51) vagy még később javasolt kijuttatni. Ebben az esetben nem a terméshozamot befolyásolja, hanem a fehérjetartalmat. A javító minőségű búzát érdemes ebben a fejlődési stádiumban fejtrágyázni. Alapvetően minden nitrogéntartalmú monoműtrágya alkalmazható nitrogénforrásként. Természetesen szárazabb termőterületeken, ha a tavasz túlságosan csapadékszegény, a harmadik fejtrágyázás elhagyható, vagy csak nagyon kis mennyiséget érdemes kiszórni.
LAT Nitrogen Hungary Kft.
Lechner Ödön fasor 10/b
H-1095, Budapest