A műtrágyák három formában tartalmazhatnak nitrogént (N): ammónium, nitrát és karbamid formájában. Amíg a nitrát (NO3-) és az ammónium (NH4+) azonnal felvehető a növények számára a kijuttatás után (1), addig a karbamidnak először hidrolízissel (7) NH4+ ionná kell alakulnia.
A növények leginkább a nitrát formát részesítik előnyben, mivel vízben oldható, így azonnal elérhető a számukra (2). Ezenkívül segíti a kationok, például a K+, a Ca2+ , a Mg2+ felvételét is. Az ammónium egy része szintén közvetlenül felvehető a növények számára (3) de az NH4+ többsége a talajkörülményektől függően átalakul nitráttá (NO3-) (nitrifikáció, 4).
A denitrifikáció olyan folyamat, melyben a NO3- nitritté (NO2-), nitrogén-monoxiddá (NO), dinitrogén-oxiddá (N2O) és végül nitrogén gázzá (N2) redukálódik. Ez a reakció anaerob baktériumok hatására, oxigénszegény környezetben megy végbe, így jól szellőző mezőgazdasági talajokon ritkán fordul elő. A NO3-, mint oldott anion mobil a talajban, így a túlzott mértékű csapadék könnyen a györkérzóna alatti rétegekbe moshatja. (kimosódás, 9). Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágyát több kisebb adagban juttassuk ki, és mindig abban az időpontban alkalmazzuk, amikor a növények épp igénylik.
A talaj mikroorganizmusai az ásványi nitrogénformákat szerves kötésbe viszik. Főleg NH4+ iont használnak, de a NO3- ion is hasznosítható számukra (immobilizáció, 6). Nagy mennyiségű, szénben gazdag, de nitrogénben szegény szervesanyag tartalom jelenléte esetén (pl. szalma) a talajban előtérbe kerül az immobilizáció. A nitrogén ily módon felhasznált része azonban nem vész el végleg. Később, amikor a biomassza - beleértve a mikrobiális biomasszát is - lebomlik a talajban, ismét elérhetővé válik a növények számára (mineralizáció, 6).
Kijuttatás után a karbamid ((NH2)2CO) lebomlik és két ammónia molekula (NH3) és egy széndioxid molekula (CO2) keletkezik belőle. A gáz halmazállapotú ammónia (NH3) egy része a légkörbe kerülhet (volatilizáció, gáz alakú ammónia veszteség, 8). Az NH3 vízzel (H20) való reakciója során NH4+ keletkezik, miközben hidroxid ion (OH-) szabadul fel, vagyis ez a folyamat növeli a talaj pH-ját. Az ammónia gáz formában való távozása elsősorban lúgos talajokon (pH > 7) jelentős. Következésképpen ez az átmeneti talaj pH növekedés a folyamat során még jobban növeli a gáz alakú ammónia veszteség mértékét még a savanyú talajok esetében is.
This product is available in
Please select the desired country to continue
