• Bór (B)
    510.811
    B
  • Ionszerkezet
    Bór (B) ionic formula image
  • Anion/Kation
    B(OH)3
  • Bór (B) influance image
    Virágzáskor
  • Bór (B) origin image
    Forrás: Beltenger
  • Bór (B) mobility image
    0-15 mm a gyökér körül

Bór

(B)

Minden kétséget kizáróan a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott mikroelem a világon, mivel hiánya csökkenti a növekedési erélyt, a generatív fejlődést és a növények kórokozókkal szembeni ellenállóképességét. A sok éven keresztül művelt talajok gyakran kimerülnek és igénylik a bór visszapótlását, különösen az arra érzékeny termények esetén. A bór utánpótlását növényre szabottan, agronómiai szempontból megalapozottan kell elvégezni, mivel a túladagolás pont annyira veszélyes lehet, mint a hiánya.
B
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
METABOLIZMUS
A bór a nitrátok aminosavakká való átalakulásában játszik szerepet, valamint növeli a sejtmembránok vastagságát és ellenállóságát is
NÖVEKEDÉS
A bórnak szerepe van a szénhidrátok és fehérjék szintézisében is, így aztán nélkülözhetetlen a sejtek és növényi szövetek növekedésében is.
SZAPORODÁS
Növeli a termékenységet a reproduktív (pollen)sejtek képződésében játszott szerepe által.
A FELVÉTEL MECHANIZMUSA
A növény a bórt oldható bórsav formájában veszi fel a talaj nedvességtartalmából az párolgás során elveszített víz pótlásaként felvett nedvesség arányában. Inkább passzív felvételnek tekinthető, mennyisége a talajnedvességben oldott bór mennyiségétől függ. Az abszorpció kinetikája a felfelé áramló növényi nedvben lévő bór koncentrációjával van összefüggésben. Az alsó levelek általában több bórt halmoznak fel, mint az újonnan fejlődő levelek, a belső transzlokáció hiányából adódóan.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS
A bór elérhetősége a talajban nagyban függ a terület cserélhető tartalékaitól, valamint az adott időszak klimatikus feltételeitől: a kimosódás veszélyétől, a talaj biológiai aktivitásától és a növény fiziológiai igényeitől. Fontos megjegyezni, hogy a fajták gyökérképzési tulajdonságai és genetikai jellemzői különböző mértékű érzékenységet mutatnak.
A talajban lévő bór mennyisége természetesen a talaj típusától függ. Ha a kiindulási kőzet vulkáni eredetű, akkor nagyon kevés bórt tartalmaz. Az üledékes alapkőzetek, ahogy a tengeriek is, amelyben kialakultak, jóval dúsabbak bórban. A káliumhoz hasonlóan a bór is megrekedhet az agyagrétegek között és a szorpció-deszorpció ritmusához kötött talajvízmozgással együtt kioldódhat. De vannak gátló folyamatok is, a vas és az alumínium savas közegben gátolja a felvételét, lúgos közegben pedig a kalcium gátolja az oldódását. Ezen fizikokémiai mechanizmusok mellett azt gondolhatnánk, hogy a szerves anyag pótlásával természetesen a talaj bórszintje is megújul. A szervestrágyát nem alkalmazó szántóföldi termesztésben mindig kell bórt, alapesetben bórműtrágyát kijuttatni, hogy a szántóföldről elvitt bórmennyiséget pótoljuk.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • nutrient very sensible icon

    Nagyon

  • nutrient very fairly icon

    Közepesen

  • nutrient very moderately icon

    Mérsékelten

B
Őszi búza
Őszi árpa
Őszi káposztarepce
Szemes kukorica
Silókukorica
Napraforgó
Burgonya
Takarmánykeverékek
Rostlen
Bab
Borsó
Káposzta
Sárgarépa
Saláta
Paradicsom
Cukorrépa
Alma
Körte

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

A bórhiány a növényekben a növényrészek klorózisát, deformitásokat vagy nekrózist okoz.

Túladagolás & Szükséglet

A bórsav igen erőteljes baktericid hatással is rendelkezik, ezért főleg faanyag kezelésére használják. Még az olyan bórigényes kultúrák, mint az olajrepce, is könnyen túladagolhatóak. Ökoszisztéma-szinten a vizek bórtartalmát szabályozni kell, mivel a bór mérgező hatással van a halak szaporodására.

Igen komoly és komplex geológiai körforgásnak kell végbemennie, hogy a bór koncentrálódhasson, ez megmagyarázza, hogy miért viszonylag kevés a bolygó bórkészlete. A folyamat két fázisból áll: az első, igen hosszú ideig tartó csapadékképződés egy kőzet belső üregében, amelyben a bór a fumarolákba kerül, majd ott kristályosodik, azaz ismét oldhatóvá válik és koncentrálódik a meleg beltengerekben, amelyek párolognak. A bór az alján rakódik le, kalciumhoz vagy nátriumhoz kötődve. Így keletkezik a kalcium-borát-hidroxid és a bórax, ami a bór nátriummal alkotott sója.
Bór (B) related desktop image Bór (B) related tablet image Bór (B) related mobile image
ELŐÁLLÍTÁSA
Az ipar számára tehát a legnagyobb kihívás, hogy olyan bórvegyületet állítson elő, amely a megfelelő oldhatósággal rendelkezik, hogy tápanyagként hatékony legyen, de elkerülje a felesleg kialakulását, amely káros lenne. A LAT Nitrogen két előállítási módot alkalmaz: az első a bórnak savval történő oldhatóvá tétele, majd szerves molekulával való egyesítése, amely megakadályozza a túl gyors lebomlást. A másik módszer a mikronizálás, amely lehetővé teszi a levél felületén történő felszívódást.
Bór (B) related desktop image Bór (B) related tablet image Bór (B) related mobile image
MENNYISÉGE A TALAJBAN

A forró vízzel való kivonás viszonylag jól bevált módszer. Az alábbi minimummennyiségekkel számolhatunk:

  • Meszes talajokban a minimummennyiség 0,8 ppm
  • Semleges pH-jú talajokban a minimális mennyiség 0,6 ppm
  • Savas talajokban a minimummennyiség 0,4 ppm
Bór (B) related desktop image Bór (B) related tablet image Bór (B) related mobile image
A SZERVES ANYAG BÓRTARTALMA
Az oldható bór legnagyobb része a talaj szervesanyag-tartalmához kötve található meg, ezért az alacsony szervesanyag-tartalom korlátozza a talaj nedvességtartalmából felvehető bór mennyiségét. 1,8%-nál alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajok esetében a legnagyobb a bórhiány kockázata.
TALAJÖSSZETÉTEL
A bór agyaggal lekötődik, megkötődik a rétegek között, ugyanakkor könnyen felszabadítható onnan. Agyagos talajokban jobb a bór felvehetősége. Ezzel szemben a homokos talajokban a bórt nem köti meg semmi és könnyen kimosódik.
ÉGHAJLAT
Az esős időszakok a bór kimosódásához vezetnek. A száraz időszakok ezzel szemben lassítják a bór oldódását. Olyan éghajlaton, ahol nagy a napsütötte órák száma, a bór elérhetősége minimálisra korlátozódik.
pH
A bór felvehetőségében a legfontosabb tényező a kémhatás. A pH emelkedésével a bór felvehetősége csökken - ez bórhiányhoz vezet. A 6,5-nél nagyobb pH-értékű talajokban csökken a bór felvehetősége. A savas talajok elmeszesedése az elemet felvehetetlenné teszi a növények számára.