• Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    könnyű-közepesen kötött talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    A rajnai rizling fajta a -20 °C-os hőmérsékletet is képes átvészelni
  • pH
    Szőlő crop pH value
    optimális: 5,5-6,5
  • Csapadék
    Szőlő crop rainfall value
    min. 300-400 l/m2
  • Vernalizáció
    Szőlő crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    fajtától, vízellátástól és termesztési technológiától függ Sortávolság: 1,8-2,5m Soron belüli tőtávolság: 1,0-1,2m
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    -
Szőlő
A világ összes híres szőlőtermő régiója egy vagy legfeljebb néhány, nagyon specifikus szőlőfajta termesztésére támaszkodik. Például Burgundiában a Pinot noir a fő fajta, az olasz Barolo bort a Nebbiolo szőlőből készítik, a Rajna-vidéken a rizling az elterjedt, és a frankföldi borokat a Silvaner fajta adja.  A szőlészet és a borászat szorosan összefügg, így a szőlőtermesztést általában a borászatok irányítják. 
Fontos tények
  • Munkaigényes
  • az új telepítésű és a termő ültetvények eltérő tápanyagellátást igényelnek
  • optimális pH: 5,5-6,0
  • klórérzékeny
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
SZŐLŐ - EGY MUNKAIGÉNYES KULTÚRA
A szőlő az egyik leginkább munkaigényes kultúrnövény, különösen mivel sokszor meredek lejtőkön termesztik. A munka január-március között kezdődik a szőlő metszésével. Az előző évből származó vesszőket eltávolítják úgy, hogy közben megfelelő mennyiségű csapot és termővesszőt hagynak meg, adott rügyszámmal. A csapok és termővesszők száma és hossza döntően befolyásolja a terméshozamot és a bor minőségét is. A szőlőmetszést mindmáig kézzel végzik. Február és április között kerül sor a támrendszert karbantartó munkálatokra. Március-áprilisban a már megmetszett tőkék vesszőit a támrendszer huzalaihozkötözik, így érhető el az egyenletes eloszlás és a hajtások stabil alakja. Augusztusig szokás eltávolítani a hónalj- és fattyúhajtásokat, és a hosszú hajtásokat rögzíteni kell a támrendszerhez (ezt hívják aggatásnak). Ezenkívül a leveleket ritkítani kell, a hajtásokat pedig válogatni és csonkázni. Áprilistól kezdődően mechanikai talajlazítást kell végezni; ezenfelül sokszor takarónövényt is vetnek.

Mindkettő a természetes talajkörnyezet élénkítését szolgálja. A hiányzó tápanyagokat műtrágya formájában juttatják ki. Május elejétől (a szőlő kihajtásától) kezdve augusztusig gondoskodni kell a megfelelő növényvédelemről a kártevők és gombás betegségek ellen. Gombaölő szereket általában 4-7 alkalommal használnak. A betakarítás kezdete különösen függ a szőlőfajtától, a termőhelytől és az érettség szintjétől. A legtöbb esetben a szőlő betakarítása szeptember közepén/végén kezdődik és november közepéig/végéig tart. A szőlő betakarítását, azaz a szüretet hagyományosan kézzel végzik, de nagyobb gazdaságokban elterjedt a gépi szüret is. A szőlő betakarítása során erősen tömörödötté váló talajt ezután szántással lazítják.

Szőlő related desktop image Szőlő related tablet image Szőlő related mobile image
Az állókultúra műtrágyázása a növekedési időszak alatt és terméshozás idején
Egy állandó növénykultúra -mint amilyen a szőlő, - műtrágyázása jelentősen különbözik a hagyományos szántóföldi növényektől. Egyrészt évekig tart, amíg kifejlődik és termést hoz az állomány. Így a területen olyan szerves anyag képződik, amely, bár ott marad a termőhelyen, nem kerül vissza a talajba elérhető ásványi formában. Különösen igaz ez a meredek lejtőkön, ahol takarónövényeket is vetnek az erózió megelőzésére és a sorközök jobb járhatóságának biztosítására Ez ezenkívül pozitívan befolyásolja a humusztartalmat és a talajökológiát is, ami fontos a tápanyagellátás szempontjából. A sorköz-növényzet faji összetétele nagyon fontos. A helytelen növényösszetétel erős versenyt eredményezhet a víz és a tápanyagok tekintetében. A mennyiséget illetően a műtrágyázás a terméssel kivont tápanyagok függvénye.
A szőlő tápanyagszükséglete

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

1.4

0.6

Érzékeny

P2O5

0.4

0.2

Érzékeny

K2O

1.6

1.2

Érzékeny

MgO

0.5

0.2

Mérsékelten érzékeny

TE

Boron (B), iron (Fe) and manganese (Mn) as foliar fertilization

A táblázat a szőlő fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja, hektoliter musttermésre (hl) vonatkoztatva. Eszerint a szőlőnek elsősorban nitrogénre és káliumra van szüksége. Példa: 20 hl/ha szőlő musthozam eléréséhez 98 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű, (például 70 kg N/ha) nitrogént a talajból vesznek fel a növények , akkor 28 kg N/ha adagot kell kijuttatni műtrágyázás útján. A betakarított terméshozammal 42 kg nitrogént veszünk ki a talajból.
Nitrogéntrágyázás 
A nitrogén (N) központi szerepet tölt be a szőlő anyagcseréjében. A szőlőtermesztésben a nitrogén nagymértékben befolyásolja a növekedést, a gyümölcskötődést és a hozamot. A talajban a legnagyobb nitrogénmennyiség a szerves anyagokhoz kötötten fordul elő. A lekötött nitrogénből csak mintegy 1 % szabadul fel évente a talajban lévő mikroorganizmusok hatására. Ez körülbelül 50-150 kg N/ha/év utánpótlásnak felel meg. Viszont a nitrogén mineralizációjának intenzitása nem igazodik optimálisan a szőlő szezonális igényeihez. A május elején-közepén végrehajtott sekély talajlazítás elősegítheti a nitrogén mineralizációját, így a talajban elegendő felvehető nitrogént biztosít, még mielőtt a szőlő nitrogénigénye megnőne. 

Nitrogén műtrágyázás még nem termő, újonnan telepített ültetvények esetében
Az ültetés évében és az azt következő években a vízellátás kulcsfontosságú a szőlő növekedésének szempontjából. Jó talajviszonyok mellett a fejlődés első éveiben semmi vagy csak kis mennyiségű nitrogénműtrágyázás szükséges. A talajtakaró növényeket viszont el kell látni nitrogénnel, különösen kedvezőtlen talajviszonyok mellett, hogy megakadályozzuk a szőlővel való versenyt. Ennek mennyisége talajviszonyoktól függően 0-30 kg N/ha/év között váltakozik. Az ültetés évében egy lehetséges tápanyagutánpótlási mód a fiatal növényekre kijuttatott levéltrágya, amely kedvező hatást fejt ki, különösen az aszályos időszakokban. 

Nitrogén műtrágyázás termő ültetvények esetében
A nitrogén a szőlő fejlődése szempontjából fontos tápanyag. Ugyanakkor a termőhely és az időjárás is jelentős hatással van a fotoszintézis hatékonyságára, és így a minőségre és a hozamra. 
A termő ültetvények esetében l a nitrogénszükséglet a talaj szervesanyag-tartalmától, a termésmennyiségtől, a fajtától, a talajműveléstől és a vízellátástól függ. A növekedés sebessége jó mércéje lehet a nitrogénszükségletnek.

Foszfor és kálium
A nitrogén műtrágyázással szemben a foszfor és a kálium kijuttatása nincs időponthoz kötve. Az őszi, talajmunkákat megelőző alaptrágyázás mindenképpen hasznos. A megfelelő tápanyag-szolgáltatási képességű talajba ültetett, fiatal, nem termőnövényeknél nincs szükség külön trágyázásra, mivel a felvett tápanyag mennyiségek még kicsik. Ha kimutatható a foszfor hiánya, érdemes az altalajt  célzottan trágyázni, a növény által felvett  mennyiségek alapján. 
Ha a káliumtrágyázás ellenére megjelennek a hiány tünetei, feltételezni kell a kálium fixációját, azaz a talaj agyagásványai által a kálium megkötődését. Ez talaj-mintavétellel is alátámasztható. 
Mivel a szőlő mérsékelten klórérzékeny növény, ajánlott klórmentes műtrágyákat használni, illetve a klórtartalmú műtrágyákat ősszel szabad csak használni. A nem termő, fiatal ültetvények és a szaporítóanyag-előállító állományok esetében feltétlenül klórmentes műtrágyákat kell használni.
A meszezés akkor ajánlott, ha az a talajvizsgálat eredményei alapján szükséges.
A bórhiány különösen száraz években jelentkezik, főleg homokos és agyagos talajokon. A szőlőnek szüksége van bórra: a lombtrágyázás előnyösebb a talajtrágyázásnál.

Vas (Fe) és mangán (Mn)
A szőlő aktívan vesz fel vasat Fe2+, Fe3+ és vaskelát formájában a gyökéren keresztül. A vas fontos a klorofillképződéshez és a növekedési folyamathoz. A vas növényen belüli mobilitása alacsony. A talaj magas mésztartalma gyakran akadályozza a vas hozzáférhetőségét. A vashiány tünetei közé tartozik a levelek sárgulása (klorózis) és a hiányos hajtásfejlődés. A hiány leginkább a tömött, agyagban gazdag, illetve meszes talajokon lép fel; viszont a a talaj magas foszfor- illetve réztartalma is képes erősíteni a tüneteket.
A mangánt aktívan, Mn2+ ion vagy mangánkelát formájában veszik fel a növények a gyökéren keresztül, és fontos szerepe van az enzimek aktiválásában. A mangán közepesen mobilis a növényen belül. Ezenkívül meg kell említeni, hogy a mangán és a vas között antagonista kölcsönhatás áll fenn. Túlzott mangán-ellátottság általában savanyú és vízzel telített talajokon fordul elő, anaerob körülmények között.

Szőlő related desktop image Szőlő related tablet image Szőlő related mobile image

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal image

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal

Mind a fiatal, mind a termő ültetvények esetében ajánlható az állomány tavaszi trágyázása klórmentes, vagy csökkentett klórtartalmú, káliumhangsúlyos komplex műtrágyával. A kijuttatandó mennyiség a nitrogén felvételen alapul, mértéke körülbelül 30 kg N/ha fiatal állománynál és 40-50 kg N/ha termő ültetvények esetében. Foszforszegény termőhelyeken a hiánytünetek megelőzésének érdekében érdemes az altalajt célzottan műtrágyázni. Ebben az esetben a megfelelő mennyiségű műtrágyát feltétlenül be kell dolgozni a talajba. Nem szabad a felületre kiszórandó és az altalaj trágyázásra szánt hatóanyag-mennyiséget összevonni, és egy kezeléssel a talajfelületre kiszórni.