×
This product is available in Please select the desired country to continue
de_at_locale_display_name

Austria

 fr_be_locale_display_name

Belgium

 bg_bg_locale_display_name

Bulgaria

 hr_hr_locale_display_name

Croatia

 cz_cz_locale_display_name

Czech Republic

 fr_fr_locale_display_name

France

 de_de_locale_display_name

Germany

 hu_hu_locale_display_name

Hungary

 en_ie_locale_display_name

Ireland

 it_it_locale_display_name

Italy

 pl_pl_locale_display_name

Poland

 ro_ro_locale_display_name

Romania

 sr_sr_locale_display_name

Serbia

 sk_sk_locale_display_name

Slovakia

 es_es_locale_display_name

Spain

 de_ch_locale_display_name

Switzerland / DE

 fr_ch_locale_display_name

Switzerland / FR

 en_gb_locale_display_name

United Kingdom
  • Kálium (K)
    1939.102
    K
  • Ionszerkezet
    Kálium (K) ionic formula image
  • Anion/Kation
    K+
  • Kálium (K) influance image
    Termés
  • Kálium (K) origin image
    Forrás: Beltenger
  • Kálium (K) mobility image
    a gyökérzet 15 mm-es közelében

Kálium

(K)

A kálium a növények számára egyik legfontosabb elem. Természetes jelleggel előforduló elem mind kőzetekben mind a talajban, a növények által viszont csak vízben oldott állapotban válik felvehetővé. Az eredetileg ősi tengeri üledékkel képződő káliumnak só formájában kell a talajban lennie, hogy tápanyagként hasznosulhasson. A kálium a növények, pl. gyümölcsfélék vagy gyökérzöldségek tápanyag-raktározásához szükséges. A káliumműtrágya az altalaj káliumformáit és a szerves anyag káliumtartalmát kombinálja. Az eredmény: a tápanyag a talajszemcsék közötti talajnedvességben megkötődik, a növény igényeihez és felvételi ritmusához igazodva felszabadulás.
K
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY ÉLETÉBEN
A kálium egyike a három legfontosabb, növények számára létfontosságú elemnek. Szerepe van a sztómák működésében, így hozzájárul a növények transpirációjának csökkentéséhez, növelve a növény szárazsággal szembeni ellenállóságát. Szabályozó szerepe van a sejtek közötti anyagáramlásban és segíti a szénhidrátok képződését a levelekben. Támogatja a szénhidrátok raktározó szervek felé való transzportációját (gumó, gyökér és termés). A kálium megerősíti a sejtfalakat, így ellenállóvá teszi a gabonaféléket a szárdőléssel szemben, valamint fokozza a védettséget a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
A FELVÉTEL MECHANIZMUSA
A kálium a gyökereken keresztül igen könnyen szívódik fel a talajoldattal. Minél intenzívebben párologtat egy növény, annál intenzívebb a vízfelvétele, ezáltal a káliumfelvétele is, amely a talajban lévő káliumkoncentrációval arányos. A növényen belül a kálium sejtközi diffúziója is nagyon gyors.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS
Mivel a növények gyakorlatilag szabályozás nélkül veszik magukhoz a káliumot, a gyökérzeten keresztül a felesleget leadják, miután lezárult egy folyamat.
Az agyag-humusz komplexum folyamatosan feltölti a talaj oldott káliumkészleteit, így a növények számára a kálium folyamatosan rendelkezésre áll. A visszatöltés nagyban függ a talaj nedvességtartalmától (nedves és száraz fázisok) és a szezonális időjárástól. Miután a kálium vízoldékony, a felvételét közvetlenül befolyásolják a száraz időszakok, és hasonló oknál fogva, túl sok csapadék esetén intenzív lehet a kimosódás.
CIKLUSDIAGRAM

A különböző szerves anyagokban lévő tápanyagok körforgása: elhulló állatok, növénymaradványok és más, emberi tevékenységből származó szerves melléktermékek - mind fontos szerepet játszanak a tápanyag-utánpótlásban.

1. Káliumot bányásznak is, legtöbbször nátrium, kálium és sokszor magnéziumsók keverékeként.

2. Mielőtt káliumműtrágyaként használatba vehetné a mezőgazdaság, természetesen keresztül kell mennie egy finomítási folyamaton.

3. A kálium ásványi formában fejlődik ki a talajban K+ kation formájában. A talaj kristályos szerkezetéhez kötve, az agyagásványok felületéhez kötődve vagy a vízben oldódva fordulhat elő.

4. A talajvízben lévő oldható káliumtartalom kimosódásának kockázata (a talaj mélyebb rétegeibe vízzel való lejutása esetén) homokos, alacsony kationcsere-kapacitással rendelkező talajokban jelentősebb.

5. A kálium kimosódása a talajból lefolyás (lejtős talajokon) vagy erózió (a szilárd részecskékhez kötött kálium) útján is bekövetkezhet.

6. A gyökerek közvetlenül felszívással csak a K+ vízben oldott ionos formáját képesek felvenni. 

INDIKÁTOR
A talajanalízis a kicserélhető káliumtartalmat méri, a talajvizsgáló laboratóriumokban általában hasonló módszert alkalmaznak. A vizsgálat során az aktuális káliumszintet az optimális szinthez hasonlítják, ami az ionos formánál a CEC (kationcsere kapacitás) 4%-a. Ezért feltétlenül ismerni kell a talaj kationcsere-kapacitás értékét, hogy a talaj káliumtartamát meg tudjuk határozni.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • nutrient very sensible icon

    Nagyon

  • nutrient very fairly icon

    Közepesen

  • nutrient very moderately icon

    Mérsékelten

K
Őszi búza
Őszi árpa
Tavaszi árpa
Őszi káposztarepce
Napraforgó
Bab
Borsó
Cukorrépa
Szemes kukorica
Silókukorica
Burgonya
Takarmánykeverékek
Rostlen
Alma
Körte
Paradicsom
Saláta
Káposzta
Sárgarépa

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

A kálium hiánya elsősorban az idősebb leveleket érinti; jellemző rá a sárgulás, később barnulás, az élek és végül a szélek elszáradása.

Túladagolás & Szükséglet

A túl sok kálium károsan hathat a termésminőségre (kevesebb kivonatolható cukor a cukorrépában vagy kevesebb szárazanyagtartalom a burgonyában). A kálium túladagolása a magnézium-felvételre is károsan hat. Ez különösen igaz a termesztési ciklus elején lévő legelőkre, ahol extrém túladagolás növényelhalást is okozhat. A feleslegben lévő kálium a vas és mangán felvételét is károsan befolyásolhatja, amennyiben ezek az elemek nem állnak felvehető formában rendelkezésre.

A talajokban lévő kálium leggyakrabban magmás kőzetből származik (csillámpala, földpát), de az eredeti talaj részecskéibe zárva található. Az ilyen geológiailag kötött kálium valóban változik és felszabadul, de ez nagyon sok időt vesz igénybe és nem elégséges ellátást jelent a növények számára. A vízoldható, tárgyázásra is használható kálium lelőhelye jóval ritkább, általában két fő régióra korlátozódik: Kelet-Európa és Észak-Amerika Ezek a kálium-lelőhelyek régi tengerfenekek sólerakódásaiból képződtek, ahonnan a víz elpárolgott, majd valamilyen más üledék rakódott rá és megóvta az eredeti sóréteget az eróziótól. Ezek az ásványok főként szilvinitet tartalmaznak, amely különböző vízoldékony sók, pl. kálium-klorid, nátrium-klorid és magnéziumsók keverékéből áll, amelyeket elválasztanak és tisztítanak mechanikai elválasztási technikával.
MENNYISÉGE A TALAJBAN
Az eredmény nem a kivonható kálium abszolút mennyiségén, hanem a K+ kationok CEC érték szerinti százalékos arányán alapul. 4%-os eredmény már kielégítőnek mondható. Minél magasabb a CEC érték, annál magasabb a K mennyisége.
ÉGHAJLAT
Az egymást követő átnedvesedések és kiszáradások kedvező hatásúak. Ugyanakkor a hosszabb nedves vagy éppen a hosszabb száraz időszakok meggátolják az agyagos talajokban a talajoldatok káliummal való újratöltődését.
pH
A pH-nak kisebb, viszont közvetett hatása van az agyag-humusz komplexek minőségére és a mikrobiális aktivitásra: minél nagyobb a mikrobiális aktivitás, annál több kálium ásványosodik és oldódik be a talajnedvességbe.
ANTAGONIZMUS
Zavart működés magnézium jelenlétében Az ionok komplexhez kötődési prioritása a következő: Ca> Mg> K> Na