• Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    tápanyagban gazdag, humuszos, vályogos talaj, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    a késői fagyok, különösen virágzás idején, hozamveszteséget okoznak
  • pH
    Alma crop pH value
    optimális pH: 5,5-6,5
  • Csapadék
    Alma crop rainfall value
    A megfelelő terméshez min. 400-500 l/m2, a gyakori öntözés pedig növeli a terméshozamot
  • Vernalizáció
    Alma crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    koronaformától, növekedési típustól és a vízellátástól függően, Alacsony törzs/koronaforma esetén: Sortávolság: 3,5-4,5m, Soron belüli tőtávolság: 1,5-2,0 m
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    -
Alma
Az árutermelő almatermesztés jelentős változásokon ment keresztül az 1970-es évek óta. A korábban elterjedt, nagy lombkoronájú, magas törzsű és ebből kifolyólag munkaigényes almafajtákkal szemben a mai árutermelő ültetvényekben csak a kisebb, alacsony törzsű koronaformák fordulnak elő.

Ebből kifolyólag ma már 10-20-szor annyi fa található ugyanakkora területen. A fák magassága korlátozott, így minden munka kézzel végezhető, létra nélkül. A tizenkilencedik század közepén körülbelül 2000 almafajtát ismertek, míg ma csak 20-30 fajta gazdasági jelentőségű.

Fontos tények
  • Az 1970-es évektől kezdve a rövid törzsű, kisebb koronájú formák kerültek előtérbe
  • 5,5-6,5 közötti pH-érték
  • Talajtrágyázás, levéltrágyázás, tápoldatozó rendszer használata lehetséges
  • A kalciumtrágyázás fontos a minőség érdekében
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ALMA - A LEGFONTOSABB, FÁN TERMŐ GYÜMÖLCS
Az almát általában intenzív gazdálkodásban termesztik jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag talajokkal rendelkező régiókban. Előnyt élveznek az olyan területek, ahol ritkán fordulnak elő késői fagyok. A napos termőhelyek ideálisak, de a hőség és mindenekelőtt a szárazság kedvezőtlen hatással van a gyümölcsképződésre és a minőségre.

Gyakorlatilag minden árutermelő ültetvény alacsony törzsű koronaformákat használ. A növényformát (magas, közepes vagy alacsony törzsű) az alany növekedési erélye is meghatározza. Az alanyok esetében is számos fajta létezik. A nemes fajtát az alanyra oltják rá. Így az alany adja a gyökérzetet, a nemes fajta pedig a törzset és a koronát. Azonkívül, hogy megkönnyíti a munkát, az alacsonyabb törzsű koronaformák előtérbe kerülésének másik oka az, hogy az erős növekedésű alanyokon termesztett (magas törzsű) fák később hoznak termést.

Alma related desktop image Alma related tablet image Alma related mobile image
Az alma sok kalciumot igényel
A kalciummal (Ca) való megfelelő ellátottság rendkívül fontos az almák jó tárolhatóságának szempontjából. Habár hektáronként csak mintegy 3 kg kalcium tárolódik a gyümölcsök húsában, azon belül is leginkább a gyümölcsök sejtfalaiban, már a kismértékű Ca-hiány is instabil sejtfalakhoz és fiziológiai rendellenességekhez vezet. A P-, K-, Mg-, Ca- és B-alaptrágyázást legjobb a nyugalmi időszak alatt végezni (november - április), hómentes, nem fagyott és vízzel nem telített talajon. A szervestrágyát is a szezon elején a legelőnyösebb kijuttatni (március-április). A mennyiség a terméssel kivont tápanyagok függvénye.
A terméssel kivont tápanyagmennyiségek az alma esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

1.7

0.6

Nagyon érzékeny

P2O5

0.9

0.4

Érzékeny

K2O

2.9

2

Nagyon érzékeny

CaO

4.9

0.1

Nagyon érzékeny

MgO

0.9

0.2

Érzékeny

TE

Boron (B), if required

A táblázat az alma fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségét mutatja be egy tonna termésre vonatkoztatva. A táblázat alapján az almafáknak elsősorban nitrogénre, káliumra és kalciumra van szükségük. Példa: 50 t/ha almahozam eléréséhez 85 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha ennek egy részét (például 30 kg N/ha mennyiséget) a talajból veszik fel a fák, akkor további 55 kg N/ha mennyiséget kell kijuttatni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel 30 kg nitrogén távozik a talajból hektáronként.
Az almafák tápanyagigényét 4 különböző módon lehet fedezni:
1. Talajtrágyázás
A granulált műtrágyákat műtrágyaszóróval juttatják ki. Ennek a trágyázási formának az előnye az egyszerűség, a gyorsaság és az általánosan elérhető technológia.

2. A fasávok trágyázása
Ez a legjobb módszer a folyékony N kijuttatására. A folyékony műtrágya akár a gyomirtószerekkel egy menetben is kijuttatható. Ezzel a módszerrel a tápanyagok sokkal célzottabban jutnak el a növényhez.

3. Tápoldatozó rendszer
A tápoldatozó rendszerek olyan berendezések, amelyek műtrágyát adnak hozzá az öntözővízhez. A tápoldatozó rendszerek előnye, hogy a tápanyagokat folyamatosan és célzottan adagolják, és így azok elérik a gyökérzet környékét. A gyümölcsösökben a csepegtető öntözés egyre szélsebb körben történő elterjedése szintén növelte a tápoldatozó rendszerek fontosságát. 

4. Lombtrágyázás
Erős virágzás és terméskötés esetén a tápanyagszükséglet nagyobb is lehet annál, mint amit a növény a gyökereken keresztül fel tud venni. A tápanyagok egy része a levélen keresztül is fel tud szívódni. A lombra történő permetezés a lehető leggyorsabban képes kompenzálni az akut hiányosságokat. A gyökerek nem mindig tudják felvenni az összes szükséges tápanyagot a kívánt arányban (főleg nem megfelelő talaj- vagy időjárási viszonyok között). Ekkor jó megoldás lehet a lombtrágyák alkalmazása, egyszeri vagy akár többszöri kiuttatással. A levélen meg nem tapadó, lecsöpögő tápanyagok a talajon keresztül is fel tudnak szívódni.
Alma related desktop image Alma related tablet image Alma related mobile image

Nitrogéntrágyázás

Nitrogéntrágyázás image

Kalciumtrágyázás

Kalciumtrágyázás image

Magnézium

Magnézium image

Nitrogéntrágyázás

A nitrogént 2-3 dózisban javasolt kijuttatni, a vegetációs időszak kezdete után, röviddel a virágzás előtt, június közepéig/végéig. A fák túlnyomórészt nitrát formában veszik fel a nitrogént. A nitrát (anion) formájában lévő nitrogén elősegítheti a kationok, pl. kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+) és kálium (K+) felvételét. A nitrogéndózist kifejezetten a fasávban érdemes kijuttatni, és csak ritkán a sorközökre. A füves fasávok csökkentik a tápanyag kimosódásának a kockázatát. A fasávban történő műtrágyázáskor fontos figyelembe venni, hogy az eredetileg a teljes felületre kalkulált nitrogén mennyiségét csökkenteni kell, mivel a fasávok a teljes ültetvény területének csak egy kisebb részét teszik ki. A fasávba kijuttatott nitrogén mennyisége nem lehet több, mint az eredetileg teljes felületre szánt dózis kétszerese. A P, K és Mg esetén viszont a teljes mennyiség a fasávra kerülhet. A nitrogéntrágyázás nagyon jól megoldható folyékony formában (gyomirtó szerrel együtt vagy öntözés során). Az új telepítésű ültetvények nitrogéntrágyázása a fák fejlettségi állapotának megfelelően történjen. A termőre fordult ültetvények esetén a telepítést követő negyedik évig, a kezdeti fejlődés időszakában, a fajlagos nitrogénigény 50-100%-át javasolt kijuttatni.

Kalciumtrágyázás

Az alaptrágyázáson kívül a kalciumot klorid, oxid vagy kelát formában az olyan fiziológiai rendellenességek kezelésére is használják, mint például a keserűfoltosság, húsbarnulás, csökkent hússzilárdság. Gyakran elegendő egy-két kezelés, 5 és 3 héttel a betakarítás előtt. Érzékeny fajták vagy gyenge gyümölcskötődés esetén 4-6 kezelést kell alkalmazni, körülbelül 10 naponta. A kalcium fontos a sejtfal erőssége és növekedése szempontjából, ezért megfelelő kalciumellátás szükséges a jó tárolási minőséghez és eltarthatósághoz.

Magnézium

A növekedési és hozamviszonyoktól függően az almafák éves igénye körülbelül 30 kg MgO-nak felel meg hektáronként. A felvett magnézium 2/3-a a levelekbe kerül, de ennek jelentős része a lehullott lomb lebomlásával a tápanyagciklusban marad. A Mg-tartalmú mészkő (dolomit) felhasználása a szintfenntartó meszezés során a magnéziumos talajtrágyázás egyik kedvező formája.