• Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    tápanyagban gazdag, humuszos, vályogos talaj, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    a késői fagyok, különösen virágzás idején, hozamveszteséget okoznak
  • pH
    Cseresznye és meggy crop pH value
    optimális pH: 5,5-6,5
  • Csapadék
    Cseresznye és meggy crop rainfall value
    min. 400-500 l/m2 a megfelelő terméshozam eléréséhez, öntözés esetén ennél több is lehet
  • Vernalizáció
    Cseresznye és meggy crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Koronaformától, típustól és a vízellátástól függően, 1 000-1 250 fa/ha Rövid törzs esetén: Sortávolság: 4,0-4,5m, Tőtávolság: 2,0-2,5m
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    -
Cseresznye és meggy
Mint a többi gyümölcs esetében is, az árutermelőcseresznye- és meggy termesztés nagy változásokon ment keresztül az 1970-es évek óta. A korábban elterjedt, nagy lombkoronájú, magas törzsű és ebből kifolyólag munkaigényes koronaformákkal szemben a mai árutermelő ültetvényekben inkább az alacsony törzsű, kisebb koronaformákat alkalmazzák.

Így mára már 10-20-szor annyi fa van ugyanakkora területen. A fák magassága korlátozott, így minden munka kézzel végezhető, létra nélkül. A feldolgozásra szánt termés esetében a betakarítást gyakran gépi úton végzik.
Fontos tények
  • Az 1970-es évektől kezdve a rövid törzsű, kisebb koronájú formák kerültek előtérbe
  • 5,5-6,5 közötti pH-érték
  • Klórmentes műtrágyák használata ajánlott
  • Fontos a mésztrágyázás
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
CSERESZNYE ÉS MEGGY- PIROS , ÉDES ÉS SAVANYÚ
A cseresznyének hasonló a termőhelyigénye, mint az almának. A tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, nedves (de pangó víz nélküli) talajokon termeszthető. A korai virágzás miatt nem javasolható olyan termőterületekre, ahol késői fagyok előfordulhatnak. A csapadékban gazdag területeken ajánlott az esővédő fólia használata, mivel túl sok csapadék esetén a gyümölcsök megrepedhetnek. Az árutermelő ültetvényekben általában az orsó koronaformákat használják, gyengébb növekedésű alanyokra oltva. A legtöbb cseresznyefajta önmeddő és pollenadó fát igényel. A cseresznye gyümölcse kisméretű és magas cukor- és pigmenttartalmú. Általában géppel takarítják be.

A meggy kevésbé érzékeny a termőhelyre, mint a cseresznye. A hideg és rossz vízáteresztő képességű talaj azonban idő előtti gyümölcshullást okozhat. A meggy gyümölcsei kevésbé érzékenyek a megrepedésre, így olyan területek is megfelelőek, ahol nyáron bőséges a csapadék. A meggyfajták általában önbeporzók. Mivel a meggyet főként feldolgozásra termesztik, a betakarítást általában gépi úton végzik. Ehhez csak olyan fajták alkalmasak, amelyek gyümölcse jól tűri a rázógépes betakarítást.

Cseresznye és meggy related desktop image Cseresznye és meggy related tablet image Cseresznye és meggy related mobile image
Cseresznye és meggy - a kalciumellátottság nagyon fontos
A kalciummal (Ca) való megfelelő ellátottság rendkívül fontos a fák számára a repedésmentes, , magas minőségű termés előállításához. Habár a termés hektáronként és betakarításonként kb. csak 4 kg Ca-ot tárol a gyümölcshúsban, azon belül is leginkább a gyümölcsök sejtfalaiban, már a kismértékű Ca-hiány is instabil sejtfalakhoz és fiziológiai rendellenességekhez vezet. A P, K, Mg, Ca és B-alaptrágyázást legjobb a nyugalmi időszak alatt végezni (november - április), hómentes, nem fagyott és nem vízzel telített talajon. A szervestrágyát is a szezon elején a legelőnyösebb kijuttatni (március-április). A tápanyagellátás mértéke a terméssel kivont tápanyagok mennyiségétől függ.
Szükséges tápanyagmennyiségek a cseresznye esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

7

1.9

Nagyon érzékeny

P2O5

3.5

0.5

Érzékeny

K2O

6.5

3

Nagyon érzékeny

CaO

4.9

0.2

Nagyon érzékeny

MgO

1.5

0.1

Nagyon érzékeny

TE

Boron (B) if required

A táblázat a cseresznye/meggy fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. Eszerint a cseresznye- és meggyfáknak elsősorban nitrogénre, káliumra és kalciumra van szükségük. Példa: 20 t/ha cseresznye hozam eléréséhez 140 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha az állomány egy bizonyos mennyiségű (például 30 kg N/ha) nitrogént vesz fel a talajból, akkor további 110 kg nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméssel 38 kg nitrogént veszünk ki a talajból hektáronként.
fák tápanyagigényét 4 különböző módon lehet fedezni:
1. Talajtrágyázás
A granulált műtrágyákat műtrágyaszóróval juttatják ki. Ennek a trágyázási formának az előnye az egyszerűség, a gyorsaság és az általánosan elérhető technológia.

2. A fasávok trágyázása
Ez a legjobb módszer a nitrogén folyékony formában történő kijuttatására. A folyékony műtrágya akár a gyomirtószerekkel egy menetben is kijuttatható. Ezzel a módszerrel a tápanyagok sokkal célzottabban jutnak el a növényhez.

3. Tápoldatozó rendszer
A tápoldatozó rendszerek olyan berendezések, amelyek műtrágyát adnak hozzá az öntözővízhez. A tápoldatozó rendszerek előnye, hogy a tápanyagokat folyamatosan és célzottan adagolják, és így azok elérik a gyökérzet környékét. A gyümölcsösökben a csepegtető öntözés egyre szélsebb körben történő elterjedése szintén növelte a tápoldatozó rendszerek fontosságát. 

4. Lombtrágyázás
Erős virágzás és terméskötés esetén a tápanyagszükséglet nagyobb is lehet annál, mint amit a növény a gyökereken keresztül fel tud venni. A tápanyagok egy része a levélen keresztül is fel tud szívódni. A lombra történő permetezés a lehető leggyorsabban képes kompenzálni az akut hiányosságokat. A gyökerek nem mindig tudják felvenni az összes szükséges tápanyagot a kívánt arányban (főleg nem megfelelő talaj- vagy időjárási viszonyok között). Ekkor jó megoldás lehet a lombtrágyák alkalmazása, egyszeri vagy akár többszöri kiuttatással. A levélen meg nem tapadó, lecsöpögő tápanyagok a talajon keresztül is fel tudnak szívódni.
Cseresznye és meggy related desktop image Cseresznye és meggy related tablet image Cseresznye és meggy related mobile image

Nitrogéntrágyázás

Nitrogéntrágyázás image

Kalciumtrágyázás

Kalciumtrágyázás image

Magnézium

Magnézium image

Nitrogéntrágyázás

A nitrogént 2-3 dózisban javasolt kijuttatni, a vegetációs időszak kezdete után, röviddel a virágzás előtt, június közepéig/végéig. A fák túlnyomórészt nitrát formában veszik fel a nitrogént. A nitrát (anion) formájában lévő nitrogén elősegítheti a kationok, pl. kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+) és kálium (K+) felvételét. A nitrogéndózist kifejezetten a fasávban érdemes kijuttatni, és csak ritkán a sorközökre. A füves fasávok csökkentik a tápanyag kimosódásának a kockázatát. A fasávban történő műtrágyázáskor fontos figyelembe venni, hogy az eredetileg a teljes felületre kalkulált nitrogén mennyiségét csökkenteni kell, mivel a fasávok a teljes ültetvény területének csak egy kisebb részét teszik ki. A fasávba kijuttatott nitrogén mennyisége nem lehet több, mint az eredetileg teljes felületre szánt dózis kétszerese. A P, K és Mg esetén viszont a teljes mennyiség a fasávra kerülhet. A nitrogéntrágyázás nagyon jól megoldható folyékony formában (gyomirtó szerrel együtt vagy öntözés során). Az új telepítésű ültetvények nitrogéntrágyázása a fák fejlettségi állapotának megfelelően történjen. A termőre fordult ültetvények esetén a telepítést követő negyedik évig, a kezdeti fejlődés időszakában, a fajlagos nitrogénigény 50-100%-át javasolt kijuttatni.

Kalciumtrágyázás

A csonthéjasok esetében a megfelelő Ca-ellátottságú gyümölcsök jobban tárolhatók a hűtőházban, valamint jobb a pultállóságuk a tárolás után, mivel a kalcium fontos a sejtfal szilárdsága szempontjából. A cseresznye esetében a Ca-kijuttatás csökkenti a gyümölcshéj felrepedésének kockázatát. A legmagasabb dózisokat nem feltétlenül a csonthéjasok esetében kell használni, de a gyümölcsfejlődés kezdetén két-három kezelés mindenképpen javasolt az alaptrágyázáson kívül.

Magnézium

A növekedési és hozamviszonyoktól függően az cseresznye- és meggyfák évente körülbelül 30 kg MgO-t vesznek fel. A felvett magnézium többsége a levelekbe épül be, de ennek jelentős része a lehullott lombbal a tápanyagciklusban marad. A magnéziumos talajtrágyázás egyik kedvező formája a Mg-tartalmú mész (dolomit) felhasználása a szintfenntartó meszezés során. A meggy, és különösen a cseresznye rendkívül klórérzékeny, így a legjobb eredményt a műtrágyázás tekintetében a kálium-szulfát alapú, káliumhangsúlyos NPK műtrágyákkal lehet elérni.