• Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    Növekedés 8 °C-os talajhőmérséklet felett
  • pH
    Napraforgó crop pH value
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    Napraforgó crop rainfall value
    min. 250l/m2
  • Vernalizáció
    Napraforgó crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Időponttól és fajtától függően 6-7 szem/m2
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    2-3 cm
Napraforgó

A napraforgó kedveli a megfelelő tápanyag-ellátottságú és jó víztároló-kapacitással rendelkező, közepesen agyagos talajokat. Ezenfelül jól megél a homokos, löszös talajokon, valamint a könnyebb löszös és kavicsos talajokon is,–ebben az esetben nagy jelentősége van az elegendő mennyiségű csapadéknak. Főgyökere akár több méter mélyen behatolhat a talajba, és képes onnan hasznosítani a tápanyagokat és a vizet. Ezért a napraforgó gyakran kimeríti ezeket a talajtartalékokat.

A napraforgó ugyanazt az éghajlatot kedveli, mint a szőlő és a kukorica, mivel szüksége van a megfelelő hőösszegre és időjárási körülményekre ahhoz, hogy képes legyen őszre beérni. A korai érésű fajták mára már lehetővé tették, hogy a szőlő termesztési határától távolabb eső területeken is termesszenek napraforgót. Ennek egyik fontos tényezője az, hogy ősszel a lehető legkevesebb köd legyen. Ahol a FAO 250 - 270 közötti szemes kukorica megél, ott a napraforgót is lehet termeszteni.

Fontos tények
  • Nitrogén-műtrágyázás egy dózisban
  • Biztosítani kell a megfelelő foszforellátást
  • 30 kg kén (75 kg SO3) kijuttatása javasolt hektáronként
  • Klórérzékeny növény
  • Fontos a megfelelő mennyiségű bór kijuttatása a korai fejlődés során
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A mezőgazdasági termelésben a napraforgó csíkos és fekete fajtái fordulnak elő. A csíkos fajtákat étkezési célra és madáreleségként termesztik, míg a fekete fajták magjából nyerik a napraforgóolajat. A vetés szemenként történik, 70 cm-es sortávolsággal. A megfelelő állománysűrűség 6-7 szem/m². Ma már szinte kizárólag hibrideket termesztenek. 
A napraforgó termesztése kapcsán a hangsúly a kelésen, az érésen és a betakarításon van. Ezek között a kultúra kezelése viszonylag könnyű. A csávázást és gyomirtást leszámítva kevés növényvédelmi kezelést igényel. Aktuális fertőzési veszély esetén a tányérok gombás megfertőződését gombaölő szerekkel lehet megelőzni. A keléskor érdemes csigaölő granulátumot használni. Megkésett korai fejlődés esetén még említésre méltó a nyulak kártétele, valamint a majdnem teljesen érett tányérokon a madárkár.

Napraforgó related desktop image Napraforgó related tablet image Napraforgó related mobile image
A napraforgó tápanyagigényes növény
Mint minden olajnövény, a nitrogén mellett megfelelő foszformennyiséget is igényel. Ezenkívül a kálium és a kén szerepe is nagyon fontos. A foszfor nemcsak a növekedésben játszik szerepet, hanem a szemekbe is beépül, és kiemelt funkciója van az energiaháztartásban, valamint az olaj előállításában. A napraforgó vízigényének kielégítéséhez és az asszimilált tápanyagok termésbe történő beépítéséhez káliumra is szükség van. A tápanyagok többsége azonban a területen marad a növénymaradványok formájában, így elérhető lesz a következő kultúra számára. Ha csak a terméssel kivont káliummennyiséget pótolják műtrágyázással a megelőző ősz folyamán, akkor kloridtartalmú műtrágya is használható. Ennél nagyobb mennyiség, illetve tavaszi kijuttatás esetén a káliumot szulfát formájában tartalmazó műtrágyák egyértelműen előnyösebbek, mivel a magas kloridtartalom negatívan befolyásolja a magok olajtartalmát. A kálium-szulfáton alapuló NPK-műtrágyákkal végzett trágyázás fedezi a 30-40 kg S/ha (75-100 kg SO3) kénszükségletet is. A napraforgónak megfelelő mennyiségű bórra is szüksége van a korai fejlődési szakaszban. A bórtartalmú komplex műtrágyák mellett bórtartalmú levéltrágyákat is lehet használni.
A napraforgó tápanyagszükséglete

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

45

24

Nagyon érzékeny

P2O5

16

12

Érzékeny

K2O

16

10.5

Nagyon érzékeny

TE

Bór: talajtrágyázás 1,2 kg/ha bór; lombtrágyázás 300-500 g/ha

A táblázat a napraforgó fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségét mutatja be egy tonna termésre vonatkoztatva. A napraforgó főleg nitrogént, foszfort és káliumot igényel, de megfelelő mennyiségű kénre, magnéziumra és bórra is szüksége van. Példa: 3 t/ha napraforgó terméshozam eléréséhez 135 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 70 kg N/ha) nitrogént a talajból vesznek fel a növények, akkor további 65 kg nitrogént kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméshozammal hektáronként 72 kg nitrogént veszünk ki a talajból.
A NAPRAFORGÓ TRÁGYÁZÁSA

A napraforgó a csillagbimbós állapotig veszi fel az igényelt tápanyagok többségét. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra (kálium).

A teljes műtrágyamennyiség kijuttatható vetés előtt
A napraforgó termesztése során az igényelt nitrogénmennyiség teljes egészét vetés előtt szokás kijuttatni. A növekedés első szakaszában lép fel nagy tápanyagigény, ezért nincs jelentősége a megosztott kijuttatásnak. A foszfor- és káliumműtrágyákat általában közvetlenül a talajelőkészítés előtt juttatják a talajba kéntartalmú NPK-műtrágyák formájában, ősszel vagy kora tavasszal.
A meszezést is legjobb ősszel vagy kora tavasszal végezni. 
1 500  kg CaO/ha szükséges (a legjobb kalcium-karbonát formájában), de ezt a mennyiséget nem szabad túllépni, különben a talajban lekötődik a bór.

A napraforgó hozamparaméterei:
• Növények száma/m²
• szemek száma a tányérban
• ezermagtömeg

A megfelelő terméshozam a körülbelül 6-7 növény/m²-es optimális növénysűrűség, és az ennek megfelelően erős, stabil, egészséges szár és levélfelület függvénye. Ehhez 50-65 kg/hektár nitrogénmennyiség általában elegendő. A magasabb nitrogénadag rontja az eltarthatóságot és növeli a gombafertőzésekre való hajlamot. A dús gyökérrendszer képes hatalmas mennyiségű tápanyagot felvenni, különösen a humuszban gazdag talajokon.
Napraforgó related desktop image Napraforgó related tablet image Napraforgó related mobile image

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal image

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal

A teljes tápanyagigényt egy kezeléssel kell biztosítani A napraforgónak koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra a növekedési szakasz elején. Ezért a vetés előtti műtrágyázás az optimális. A tápanyagok teljes mennyiségét ki lehet adni egy adagban. A fajlagos tápanyagigényhez képest jelentősen csökkentett mértékben kell műtrágyázni, hogy elkerüljük a fentebb említett káros következményeket. Jól alkalmazhatók a kéntartalmú nitrogénműtrágyák, a NP- vagy NPK-műtrágyák, illetve az alacsony kloridtartalmú káliumműtrágyák. Mivel a napraforgó olajnövény, a bórellátásra különös figyelmet kell fordítani.


Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!