• Vas (Fe)
    2655.847
    Fe
  • Ionszerkezet
    Vas (Fe) ionic formula image
  • Anion/Kation
    Fe++(+)
  • Vas (Fe) influance image
    Levél
  • Vas (Fe) origin image
    Forrás: Vulkanikus
  • Vas (Fe) mobility image
    4-6 mm a gyökér körül

Vas

(Fe)

A vashiány kockázata általában kicsi, mivel ha az alapkőzet átalakul, megfelelő mennyiségű vasat képes biztosítani a növények számára. Ez alól egyértelmű kivételt képeznek a meszes talajok. Természetes módon ezek a talajok nagyon kevés vasat tartalmaznak, és azt a kis mennyiséget is megköti a nagy mennyiségű kalcium. A vasbevitelt a növény típusa szerint kellene megválasztani, de nem mindig egyszerű szabályozni: vagy kisebb mennyiségekben tudják lombtrágyázással kijuttatni, vagy kelát formában évente egyszer főleg az évelő növények esetében.
Fe
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
METABOLIZMUS:
A növények a vasat elsősorban a klorofil képzésre használják mely a fotoszintézisben vesz részt. Súlyos vashiány klorózishoz vezet (szőlőnél). Pillangós növényekben a vas szerepet játszik a fehérjeszintézisben és a nitrogén megkötésében is. Valamint a vas részt vesz számos enzimatikus reakcióban és a növény légzésében is.
A FELVÉTEL MECHANIZMUSA:
A vas viszonylag nagy mennyiségben megtalálható a legtöbb talajban. A magmás kőzetek a föld magjából a felszínre szállítják a vasércet. A szilikátok vasat szabadítanak fel az oldódási és oxidációs ciklusok során. Ez magyarázza a vastartalmú talajok vöröses színét. A savasság kedvező a vas oldhatóságára oxigén hiányában, ami reduktív körülményeket hoz létre. Azonban a mészkő nagyon kis savtartalommal bír, és a vas felvehetősége tovább csökken a kalciumfelesleg okozta megkötődés miatt is. Valójában a savanyú és redukáló talajok ferrovasat (Fe2+) hoznak létre, a gyökerek pedig oxigénhiányosak. Ezzel ellentétben, ha a talaj megfelelően levegőztetett, a gyökerek aktívak, viszont a vas oxidáción megy keresztül és ferri (Fe3+) állapotba kerül, ami csökkenti a felvehetőséget, hacsak szerves molekulákkal nem képez kelátokat.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS:
A felszívódást nagymértékben befolyásolja a talajoldatban elérhető mennyiség. Továbbá más folyamatok is léteznek, mint például a füvek gyökerei által „sziderofór” anyagok kiválasztása, melyek segítségével képesek begyűjteni a vasat. Léteznek „sziderofór” baktériumok is, melyek zavarhatják az asszimilációs folyamatot.
A vas a talajban legnagyobb mennyiségben megtalálható nyomelem. A földköpeny tömegének körülbelül 5%-át teszi ki a vas, tehát az oxigén, a szilícium és az alumínium után a legnagyobb mennyiségben van jelen. Az elsődleges vastartalmúak ásványi anyagok a magmás szilikátok. Ezek a kőzetek mállás és kémiai reakciók révén (hidrolízis és oxidáció) lebomlottak. A vas oldhatósága savas környezetben nagyobb, míg alkalikus körülmények között, magas kalciumtartalom mellett, az oldhatóság csökken vagy megszűnik.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • nutrient very sensible icon

    Nagyon

  • nutrient very fairly icon

    Közepesen

  • nutrient very moderately icon

    Mérsékelten

Fe
Őszi búza
Őszi árpa
Őszi káposztarepce
Napraforgó
Bab
Borsó
Cukorrépa
Szemes kukorica
Silókukorica
Burgonya
Takarmánykeverékek
Rostlen
Alma
Körte
Paradicsom
Saláta
Káposzta
Sárgarépa
MENNYISÉGE A TALAJBAN:
A talaj vastartalmának vizsgálata jó módszer a vashiány kimutatására. Különböző kivonószerek léteznek, mint az EDTA és DTPA kelát kivonók, melyek megbízható indikátorok. Meg kell azonban jegyezni, hogy a meszes talajok esetén a szükséges mennyiséget meg kell növelni a semleges és savanyú talajokhoz képest.
A SZERVES ANYAG VASTARTALMA:
A szerves anyagnak fontos szerepe van a vas felvehetőségében, de antagonista hatással is rendelkezik. A talaj szerves anyaggal való rendszeres ellátása hozzájárul a talaj megfelelő vasellátásához. Azonban a mikroorganizmusok légzésükkel növelik a CO2-tartalmat, így csökkentik a megköthető vas mennyiségét.
ÉGHAJLAT:
Nedves és tömörödött talajviszonyok a Fe3+ formájú vas Fe2+ ionná való redukálódásának kedvez, stresszcsökkenés mellett. Azonban szőlőültetvényeken esős években a vashiány növekedését figyelték meg.
pH:
A legtöbb esetben a vashiány indukált, azaz a rossz asszimiláció eredményezi, amit más tényezők hoznak létre: magas talaj-pH, többlet-Ca-ionok vagy bikarbonátok a talajban, vagy más feleslegben lévő elemekkel való kölcsönhatás, mint a Cu, Ni, Co. Erre való tekintettel megállapíthatjuk, hogy minél magasabb a pH, annál nagyobb a vashiány kockázata.
pH