Köszönjük!
Regisztrációs kérését megkaptuk. Küldtünk Önnek egy megerősítést kérő üzenetet, amely hamarosan megérkezik az email címére.
Kérjük, hogy véglegesítse regisztrációját az emailben szereplő linkre kattintva.
A növények anyagcsere folyamataihoz 12 esszenciális tápelem szükséges. A tápanyagok elsődeleges forrása a talaj. A fő tápelemek: a nitrogén (N), A foszfor (P), a kálium (K), további makroelemek a kalcium (Ca), magnézium (Mg), és a kén (S). A mikroelemek szintén elengedhetetlenek a növekedéshez, de ezek csak nagyon kis mennyiségben szükségesek a növények számára.
Philipp Carl Sprengel (1787-1859) német botanikus írta le a növényélettani "Minimum elvet", amely kimondja, hogy a növény növekedésének korlátját mindig a legkisebb mértékben rendelkezésre álló elem határozza meg. A legkevésbé rendelkezésre álló elemet hívják minimum faktornak is.
Ezért nagyon fontos, hogy az összes tápelem térben és időben, megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A szükséges mennyiséget a növénykultúra, a talaj ellátottság, és az elővetemények növényi maradványai (pl. szalma), valamint az időjárás és egyéb tényezők határozzák meg.
A LAT Nitrogen által forgalmazott NPK+S COMPLEX műtrágya család granulált formulája minden egyes szemcsében tartalmazza a tápelemeket, a kiegyensúlyozott növénytáplálás érdekében. Az összeállított tápanyag szerkezet képes lefedni a főbb növények tápanyag igényét a teljes vegetációs idő alatt. Továbbá kifejlesztettük a NutriGuide®-ot, melynek segítségével meghatározható az egyes növények, valamint teljes vetésforgók tápanyag igénye, a talaj tápanyag ellátottság, valamint az elővetemények figyelembevételével.
A nitrogén és kén sok közös tulajdonsággal rendelkezik, mint növényi tápanyag. Kiegészítik egymást, mivel sok fiziológiai folyamatban, valamint a fehérje szintézisben van közös szerepük. A fehérjékben minden 15 nitrogén elemre jut egy kén is, ami meghatározza a 15:1 = N:S arányt. Ez sok növényre igaz, de bizonyos növényeknél (pl. repce) a kén igény sokkal magasabb.
A "Minimum elvnek" megfelelően a túlzott nitrogén ellátottság, relatív kén hiányt eredményez, és fordítva: a kén hiány gátolja a nitrogén felvételt. Ezért a megfelelő kén ellátottság növeli a nitrogén hasznosulását.
Mivel a nitrogénnek és kénnek hasonló fiziológiai szerepe van, ezért hiánytüneteik is hasonlók. A nitrogén hiány az alsó (idősebb) levelek csúcsától a levél alapja felé történő sárgulását okozza, a kén hiány pedig először a fiatal leveleken látható.
